Most, amikor mindannyiunk egészsége azon is múlik, hány ember vállalja a fertőtlenítést nap mint nap, adódik a kérdés: vajon megbecsüljük őket? Magyarország legnagyobb takarítással is foglalkozó létesítményüzemeltető vállalata, a B+N Referencia Zrt. társadalmi érzékenyítő kampányt indított az érdekükben.
Egy nemrég folytatott kutatás eredményeiből kiderül, hogy egy irodaházi takarító nyolc órában 1440 törzshajlítást végez, ha csak az íróasztalokat portalanítja. Az ablakpucolással töltött nyolc órában pedig 9600 körkörös mozdulatot tesz. A fizikai igénybevétel azonban nem minden. Tudnia kell, hogy mikor milyen vegyszereket használhat, a legmodernebb takarítógépekhez is értenie kell. Ő akkor is felveszi a munkát, amikor mi otthon maradhatunk. A takarítók nemcsak irodaházakban, de kórházakban, közösségi területeken is felelnek a tisztaságért, fertőtlenítik a tömegközlekedési eszközöket, ürítik a kukát a vonatszerelvényeken.
Konkoly Andrásné Magdika éjszakai műszakban takarít. Vidékről jár dolgozni a céges busszal, a B+N Referencia Zrt. alkalmazottja. 5 órakor kezdi a műszakot, hajnal 1-ig takarít, utána hazautazik. Mire végez: 110 szobának, a közös helyiségeknek, a folyosóknak, de még a korlátoknak, kilincseknek is ragyogniuk kell.
„Naponta 80-120 liter vizet emelek fel”
– Amikor ide kerültem, meg kellett tanulnom, hogy hányféle vegyszert használunk: vízkőoldó, ablaktisztító, fertőtlenítőszerek, padlóápoló, különböző tisztítószer a csapokra, mosdókra. A koronavírus megjelenése miatt két újabb fertőtlenítőre is szükség van. Sokan azt gondolják, minél több kemikáliát használunk, annál hatékonyabb a takarítás, de igazából a tiszta víz a lelke mindennek. Naponta 80-120 liter vizet emelek fel. Emellett négyféle törlőruhát használunk, a kéket a szobában, a zöldet a konyhában, a sárgát a monitorokra, a rózsaszínt a WC-ben – mondja Magdika, aki korábban szellemi munkát végzett, dolgozott bankban, könyvelőként is, de nem szégyelli, hogy most takarítani jár, tisztességes fizetést kap érte.
A kampányt megelőző kutatás során a dolgozók kiemelték: a takarítókat sokan levegőnek nézik, és már az is rendkívüli, ha valaki üdvözli őket. Úgy érzik, hogy a tisztaságot mindenki elvárja tőlük, viszont kevesen köszönik meg a munkájukat.
Kis-Szölgyémi Ferenc, a B+N Referencia Zrt. vezérigazgatója: a takarítók munkájukat szinte láthatatlanul végzi
– Tavaly óta terveztük, hogy elindítunk egy társadalmi érzékenyítő kampányt, ami arra világít rá, hogy a takarítók munkájukat szinte láthatatlanul végzik, nem kapva elismerő szavakat, holott a társadalmunk működéséhez elengedhetetlen, amit tesznek – mondja Kis-Szölgyémi Ferenc, a B+N Referencia Zrt. vezérigazgatója. – Hosszú hónapokig folyt az előkészítő munka, és mire készen lettünk, hazánkat is elérte a COVID-19 fertőzés. Ha valamikor, akkor ma többszörösen igaz, hogy a társadalmi megbecsülés a Magyarországon dolgozó 45 ezer hivatásos takarítónak is jár. Mi 4100 takarítót foglalkoztatunk, akik ma is helytállnak. A társadalom többsége a rendet és tisztaságot természetesnek veszi, de az ezt megteremtő embereket nem becsüli meg.
Erre a problémára szeretne rávilágítani a B+N Referencia Zrt. „Vedd észre” kampánya.
– A takarítók teszik komfortossá a mindennapjainkat. Mit szólnánk, ha reggel az irodában vagy épp a közös konyhában az várna, amit este otthagytunk? – veti fel Kókai Erika, a B+N Referencia Zrt. marketing igazgatója. – Felelősségünk tenni ennek a szakmának a megbecsüléséért, hiszen ha ez így marad, hamarosan nem lesz, aki kitakarítja az országot.
Felmérést készített a KSH: 173 munkakör legalján a takarítók
A KSH 173 foglalkozást vizsgált meg, hogy 1–15 skálán mekkora a presztízsük, különböző szempontok alapján: mekkora hatalom, befolyás jár vele, mennyit kell tanulni érte, mennyire hasznos a társadalom számára, az adott foglalkozás mennyire vonzó vagy divatos manapság. A válaszadók szubjektív megítélése szerint a legalacsonyabb presztízsű tíz foglalkozásba került a takarító, és csak az utcaseprőt, a szemétszállítót, a szórólaposztót előzi meg.
Forrás: napiujsag.hu
#bplusznreferencia #veddészre
