Azok a cégek, amelyek hivatásos takarítókat foglalkoztatnak, munkaerőhiánnyal küszködnek. Ennek oka többek között az alacsony társadalmi presztízs és a megbecsülés hiánya. A változás érdekében hazánk legnagyobb takarítással is foglalkozó létesítményüzemeltető vállalata, a B+N Referencia Zrt. társadalmi érzékenyítő kampányt indított – tudtuk meg Kis-Szölgyémi Ferenctől.
– Tavaly óta terveztük, hogy elindítunk egy társadalmi érzékenyítő kampányt, ami arra világít rá, hogy a takarítók a munkájukat szinte láthatatlanul végzik, holott a társadalmunk működéséhez elengedhetetlen, amit tesznek – mondja Kis-Szölgyémi Ferenc a B+N Referencia Zrt. vezérigazgatója.
Kis-Szölgyémi Ferenc kiemelte, hogy „hosszú hónapokig folytak az előkészületek, és mire készen lettünk, hazánkat is elérte a COVID-19 fertőzés. De ha valamikor, akkor ma százszorosan igaz, hogy a társadalmi megbecsülés az itthon dolgozó 45 ezer hivatásos takarítónak is jár. Mi 4.100 takarítót foglalkoztatunk, akik helyt állnak a közlekedési eszközök, kórházak, és a rengeteg irodaház takarításával. A társadalom többsége a tisztaságot természetesnek veszi, de az ezt megteremtő embereket nem becsüli meg. A „Vedd észre” kampányunkkal azt szeretnénk megmutatni, hogy másképp is lehet”.
Csak a hibát vesszük észre?
A tisztaságot könnyű úgy megítélni, hogy az jár, emiatt a takarítók munkájában még a legkisebb elmaradást is észrevesszük, és abból ítélünk. Pedig a professzionális takarítást végzők elmondása alapján tudjuk, hogy bárhol legyenek is: irodaházban, kórházban vagy akár egy vonatszerelvényen, az sem mindegy hogyan viselkedik az, aki után takarítani kell. Ha nem pakolunk el az asztalról, ha a szemetet nem a kukába dobjuk, ha kiöntünk valamit, de nem szólunk – sokkal több idő tisztaságot varázsolni. Ma már az általános takarítás mellett a fertőtlenítés is a mindennapos munka része lett. Az eddig is kötelező felületek mellett fertőtleníteni kell mindent amihez csak hozzá érhetünk, a legkisebb elemeket is: a kilincstől kezdődően a fogantyúkig.
– A takarítók teszik komfortossá a mindennapjainkat. Mit szólnánk, ha reggel az irodában vagy épp a közös konyhában az várna, amit este ott hagytunk? – veti fel Kókai Erika, a B+N marketing igazgatója. Annyira megszoktuk a körülöttünk levő rendet és tisztaságot, hogy azt egyszerűen adottságnak tekintjük. Nem vesszük észre azt, aki ezt megteremtette. Felelősségünk tenni ennek a szakmának a megbecsüléséért, hiszen, ha ez így marad, hamarosan nem lesz, aki kitakarítja az országot.
Kiből lesz a takarító?
A legtöbben azt gondolják azokból, akik nem tanultak tovább. Pedig a takarítást végző emberek nagy része szenvedélyből vállalta el a munkát, sőt van, aki vidékről jár a fővárosba takarítani a biztos megélhetésért. A munkájukat nem szégyellik, de az fáj nekik, ha lenézik őket, vagy nem köszönnek, mintha láthatatlanok lennének. Pedig a professzionális takarításhoz sem egy vödör víz és egy mop kell – szükség van vegyszerismeretre, jó fizikai kondícióra, megbízhatóságra (sokszor bizalmi állás a takarítói munka), és a gépek kezeléséhez szükséges tudásra.
Forrás: origo.hu
